Huszár Lajos - Önéletrajz

  • Img

    1948. szeptember 26-án születtem Szegeden. Apám dr. Huszár Lajos orvos volt, anyám Nagy Mária háztartásbeli, mindketten Hódmezővásárhely szülöttei.

    Feleségem Papp Éva zenetanár.

    Zenei tanulmányaimat a hódmezővásárhelyi zeneiskolában kezdtem. Zongorát Berei Lajosnénál tanultam, de hozzá kötődnek első fontos vokális élményeim is: sokat hallgattam (később kísértem zongorán) az ő magánénekes növendékeit. Steiner Bélától a zeneszerzés, zeneelmélet, zenetörténet rejtelmeibe kaptam bevezetést. Középiskolai tanulmányaimat a szegedi Zeneművészeti Szakiskolában végeztem, mint Vántus István zeneszerző-növendéke. Szegedi éveim (1963-67) legmélyebb élményeit Vaszy Viktor felejthetetlen operaelőadásai jelentették. A budapesti Zeneakadémián Szervánszky Endre és Durkó Zsolt tanítványa voltam. Zeneszerző-diplomámat 1973-ban szereztem meg. 1975-ben Rómában Goffredo Petrassi mesterkurzusán képeztem tovább magam a Santa Cecilia Akadémián.

    1973-84 között a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskola tanára voltam. Az ezután következő éveket a budapesti Színművészeti Főiskola és a békéscsabai Zeneművészeti Szakközépiskola között osztottam meg, mint korrepetitor ill. zeneelmélet-tanár. 1989-ben visszatértem Szegedre, ahol a Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Zeneművészeti Főiskolán ( Szegedi Konzervatórium, később az SzTE Zeneművészeti Kara) tanítottam zeneelméletet, zenetörténetet, kamarazenét, időnként (félhivatalosan) zeneszerzést is. 2008-ban Szegedről nyugdíjba mentem, az ezt követő években a Nyíregyházi Főiskolán és a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanítottam, az utóbbiban mint zeneszerzés-tanár. Növendékem volt többek között Szigeti Máté, Solti Árpád, Tornyai Péter (Szegeden) és Laczkó Bálint, Brandenburg Ádám, Gelléri András (Budapesten). A Zeneakadémia Doktori Bizottságának tíz évig voltam tagja.

    Zeneszerzői pályámat három korszakra osztom:
    1. 1973-80 között atonális, mérsékelten modern műveket komponáltam (Musica concertante op.3., 69. zsoltár op.4., Öt zongoradarab op.5., Scherzo és adagio op.8., Rézfúvós kvintett op.12.).
    2. Második korszakom (1981-2004) műveit a tonalitáshoz való teljes vagy részleges visszatérés jellemzi (A magány dalai op.16., Notturno op.17., Concerto rustico op.18., Kamarakoncert op.20., A csend – opera, op.27., Ikonok Pilinszky János emlékére op.30., Passió op.33).
    3. Újabb korszakomban visszatértem az atonális zenéhez (Trittico estivo op.29., Alföldi varázsénekek op.34., Ballada cimbalomra op.36., Álom-monológok op.37).

    Zeném legfontosabb tulajdonságainak a következőket tartom:
    1. a személyes kifejezésre, líraiságra való hajlam,
    2. az avantgárdtól való távolságtartás,
    3. a vokális művek kiemelt fontossága (dal, kórus, kantáta, opera),
    4. a vallási tematikához való vonzódás (motetták, passió).

    Szervezeti tagságaim: Magyar Zeneszerzők Egyesülete (elnökségi tag vagyok), Magyar Zeneművészeti Társaság, Magyar Művészeti Akadémia, Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Kitüntetéseim: 1994: Erkel-díj, 2003: Bartók-Pásztory díj, 2007: Artisjus-díj (Passió – az év zeneműve), 2014. Artisjus-díj (Álom monológok op.37. – az év zeneműve).